HTML

János atya blogja

Linkblog

Kapcsolat

Jelen blogon megfogalmazott gondolatok nem feltétlenül tükrözik a Római Katolikus Anyaszentegyház hivatalos álláspontját.

Villámlevél János atyának

Mikor ünnepeljük a húsvétot?

2011.04.28. 21:01 :: János Atya

(Ezzel a bejegyzéssel két napot csúsztam, tegnap-tegnapelőtt széjjelgyóntattam az agyam - de legalábbis valahogy a nagypénteki bűnbánat után jobban hajlamosak az emberek beszaladgálni kisebb vétkekkel, ami egyáltalán nem baj, sőt. Inkább legyen az ember ilyen téren túl óvatos, mint túl elbizakodott, gőgös. A feloldozatlan bűn újabb, nagyobb bűnre csábít. Ezekről a gyóntatásokról nem fogok most írni, lesznek érdekesebb, példaértékűbb történetek még később.)

 

Itt van mindjárt ez az elég érdekes kérdés. Miért így számítódik a katolikus ünneprendben a húsvét?

 

Nyilvánvaló, hogy a húsvét és a karácsony, a katolikus kereszténység két legfontosabb ünnepének időpontja astrotheologiai alapon határozódik meg a naptárban. Hiába kezd már önmagában ettől elég sok paptestvér cigánykereket hányni, ez letagadhatatlan tény. A karácsony a téli napfordulóhoz, a húsvét pedig a tavaszi nap-éj egyenlőséghez tevődik. S a vasárnap a feltámadás, a szentmise és a szent áldozat napja, mert az astrologiai hagyomány szerint az a Nap napja (gondoljunk csak a német Sonntag vagy az angol Sunday szavakra), Krisztus urunk pedig az Igazság Napja, sőt, sokan még a Sol Invictussal is gond nélkül összemossák astrologiai alapon, bár az elgondolkodtató, hogy a karácsony, mint az Igazság Napjának (újjá)születési ünnepe, nem kötődik a vasárnaphoz.

Addig rendben is lenne, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első vasárnap ünnepeljük a feltámadást, node miért a telihold? Ami astrologiai szempontból (itt ugye már nem tagadhatjuk le, hogy így kell nézni) egy Nap és Hold szemben állását, a Földről nézve egymással szemközti pozícióját jelenti az éggömbön. (Vagy legalábbis azon a körön, ahol vándorolnak, hiszen a tényleges geometriai szembenállás holdfogyatkozást okoz, ilyen pedig nincs minden hónapban.) Az astrologiában, ha nem tévedek, a Nap a tudatosság, a tudás, az öntudat bolygója, a Hold pedig az érzésé, vágyé, álomé, intuitióé, így alkotnak egy párt – namost ha szemben állnak, vagyis opponens positiót vesznek fel, az nem valami szerencsés, ugye? (Kissé érezni is lehet a hold-érzékenyebb embereken teliholdkor, hogy nehezebben kezelhetőek.) Miért tevődik egy ilyen constellatiohoz a feltámadás ünnepe? Ráadásul úgy eltolja a húsvét időpontját a tavaszi equinoxtól, hogy idén is átcsúszott a Bika jegyébe, mert pont az equinoxkor volt telihold – emlékszünk a szuper-teliholdra, ami elvileg Japánban a katasztrófát okozta? (A Hold hatással van az árapályra, de nem csak a Föld felszínén van folyadék, hanem lent, a kéreg alatt is, és nyilván arra is kifejt gravitációs húzóerőt, minél közelebb van a Földhöz, annál inkább.)

 

S a pünkösd számításával kapcsolatban is felmerült bennem egy hasonló kérdés, majd az ünnep apropóján megfogalmazom azt is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://janosatya.blog.hu/api/trackback/id/tr502862868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása